Változhat a Nobel-békedíjat odaítélő bizottság összetétele

Változhat a Nobel-békedíjat odaítélő öt tagú bizottság összetétele, az a tény, hogy a testület jelenleg kizárólag leköszönt norvég politikusokból áll.

Az idei díjazottat, akit október 10-én jelentenek be, még nem érinti a tervezett változtatás, azonban a jövő évi díj odaítélését már befolyásolhatja, mivel az elnök, Thorbjorn Jagland és két további tag megbízatása lejár. Kérdés, hogy utódaik továbbra is csak norvégok lehetnek-e, vagy kiszélesítik ezt a kört.

A bizottság összetételével kapcsolatban azért merült fel a kritika, mert az utóbbi évek díjazottjainak kiválasztása során gyakran "rosszul időzített". Példaként az Európai Unió Nobel-díját említették: a szervezet 2012-ben kapta meg ezt a kitüntetést, holott épp akkor súlyos válságban volt. Vagy Barack Obama 2009-es békedíja is példa lehet: ennek átvételekor a frissen beiktatott amerikai elnök nem volt elég ideje hivatalban ahhoz, hogy komolyabb hatással legyen a nemzetközi folyamatokra. "Ő volt az első olyan díjazott, aki egy drónháború indításával ünnepelt" - mondta Sverre Valen norvég képviselő, aki szerint növelné a díj hitelességét, ha például amerikai tagjai is lennének a bizottságnak.

Kristian Berg Harpviken, az oslói PRIO békekutató intézet vezetője szerint azonban újabb vitát generálhat az a kérdés, hogy mely országok és kontinensek képviseltessék magukat a külföldi tagok között. Mindemellett Harpviken is azon a véleményen van, hogy ki kell terjeszteni a bizottságba jelölhető személyek körét akadémikusokra és civil társadalom képviselőire is.

Alfred Nobel, a díj alapítója annyit jelölt meg végakaratában, hogy a norvég parlament válassza meg a bizottság öt tagját. Ezért az hagyományosan leképezi a norvég parlamenti erőviszonyokat, azaz minden nagyobb párt jelöl egy embert a posztra. Mivel tavaly a parlamentben jobbra tolódott a hangsúly, a három újonnan megválasztandó tagot már jobbközép pártok fogják jelölni.

A mostani elnök, a Munkáspárt támogatását élvező Thorbjorn Jagland korábban miniszterelnök és külügyminiszter is volt Norvégiában. Pártja feltehetően újra jelöli megbízatása lejártakor is, azonban az erőviszonyok eltolódását egyesek szerint egy jobboldali politikus jobban kifejezné a bizottság élén.

Jaglandot a 2010-es díjazott, a kínai másként gondolkodó Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) miatt is sok kritika érte. Liu, a pekingi egyetem korábbi irodalom professzora a legismertebb kínai ellenzékinek számít, az 1989-es pekingi diáklázadás egyik vezéralakja volt, 2009-ben tizenegy év börtönre ítélték Kínában "államellenes felforgatás" vádjával.

Kína a Nobel-bizottság döntésére válaszul befagyasztotta diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatait Norvégiával, amelynek hatását számos norvég vállalat máig megérzi. S a norvég kormány hiába próbálta megmagyarázni Kínának, hogy nincs befolyással a díj odaítélésére, mivel abban a független bizottság dönt.